NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE
„…Az örök kérdés persze az, hogy meg kell e direkt építészettel jeleníteni egy letűnt kor emlékét?
A válasz habitus kérdése is, ám objektív körülmények mérlegelésével belátható, hogy a nemzeti emlékhelyünk jelentőségét, nem kizárólag az egykori Királyi bazilika megmaradt romjai, hanem a történelem egészén átívelő, a hely jelentőségét bizonyító tettek egésze adja. A Nemzeti Emlékhely, az átépítésekkel, királyi sírhelyekkel, toldásokkal és robbanásokkal együtt jelenti azt a helyet, melyet századokon át magyar királyok sokasága próbált saját igényeihez, a kor szelleméhez igazítani. Ha a célunk az emlékhely mondanivalójának, jelentőségének, történelmének ápolása, akkor nem homályosíthatjuk el e célt egy kiragadott momentum megmutatásával. Így van ez még akkor is, ha ez a születés pillanata. Ám épp oly fontosak a változás az elmúlás pillanatai is.
Éppen ezért gondolati/koncepcionális síkon a Nemzeti Emlékhely romjainak lefedése egy additív elem kell, hogy legyen, mely nem próbál uralkodni a környezetén, mely nem próbál mindenáron emlékhely lenni az emlékhely hely felett, ami képes a XXI. század városi forgatagához kapcsolódni és amely képes az emlékezés és az emlékek –romok- számára aurát, hátteret biztosítva, helyet teremteni….”